Kihagytam pár napot. Mostmár zavar, mert ez az én kis projektem. Szombatig egész jól is ment, péntekig. Vagyis mondhatni a mai napig, csak.

Csütörötökön 2 15 éve nem látott, hallott ismerőssel is beszélgettem, meg a györgyivel, aki találkozni szeretne. Pénteken buliztam, ott is sikerült a célom, táncoltam nagyot. Bókot is kaptam, egy lány az anyukájának mesélt optimizmusomról.  viszont itt cigiztem, meg másnap is, meg vasárnapis és hétfőn is. 1-1 szálakat, de ... no comment, igazából, van még egy nagyon kevés camel dohányom, azt csíkozom.

A kedvem átlagos, bár szombaton és vasárnap nem éreztem magam toppon és G is sokat az eszembe volt, de igyekszem elengedni a témát, tényleg én nem is értem. Annak ellenére mondjuk igyekszem kinyitni a szvem, mert nem szándékozom leragadni fölöslegesen, főleg, hogy semmi jel felőle hm, 1 hónapja?:) vicc, hogy én meg mégis gondolok rá. Ma nagyon remélem, hogy lenn lesz a hajón és egymásba botlunk és leszólít. Lehet már rég van barátnője, vagy hogy meg se ismer...

Munkatéren pedig, hétfő is egy big hibával indult, ami jól rányomta a bélyegét az egész napomra. :( Nem tudom tényleg mi enne a jó, mindenesetre nyitott füllel/szemmel járok. Összegeztem is tegnap a csajoknak, ami szintén spontán találka volt. (czirussal a metrón és elcsaltam a sotéhoz, ahol tündüs várt és vagy másfél órát beszélgettünk). Ennyit, mint az Arkonnál és ilyen lelkiismeretesen még soha nem dolgoztam, a kollégákkal csapnivaló a viszonyom, párat leszmámítva, és újabban sokat hibázok és bizonytalankodok. miért van ez? emese szertné, hogy saleseljek, de nem nagyon füllik hozzá a fogam, bár a héten elkezdtem.

Alakuljon minden úgy, hogy nekem jó legyen;-)