Fejjel a falnak
ááá, már hányadjára... Nem is számolom! Újabb lendület, hullám mely elkap, megnézzük meddig repít.
Egy új gépen írok, ez is inspirál, egy megint új élethelyzetből, mely inspirálni inspirál, de másképpen mint eddig. Ez is a kitartásra sarkall és a felismerésre, hogy tán kitartóbbnak kéne lenni az életben. Az életben, melyben minden pont nem erre mutat példát. De a csudába is a példákkal, példaképekkel, inspirációkkal.
33 év után most úgy érzem, elegem van a világból, amit félreértés ne essék szeretek, élvezek és imádok, de az elmúlt időszak rádeöbbentett, hogy azért vannak árnyoldalai is. Fenébe is a túlzott pozitivizmussal, mely csak naivvá tesz, mellyel oly könnyedén élnek vissza nap mint nap, de mitévő legyek, ha következetesség, nem épp testhezálló magatartás számomra.
Ilyen vagyok! Kicsit naiv, kicsit felületes, optimista, vidámságra törekvő szeretném azt mondani, hogy NŐ, de sokszor a kislány nyilvánul meg tetteimben. Dolgozok, folyamatosan magamon, a környezetemen, ami nem jó, mert az már nem az én feladatom, de kivülről olyan könnyű dumálni, okosnak lenni. :) ejj vicces ez
Szeretném minnél több tartalommal, azaz gondolattal feltölteni ezt az oldalt.
Amiről egyenlőre tuti szólni fog, az én leszek, meg amúgyis, az én szűrőmön keresztül a világ. Jójó, persze, tudom, mindenki erről blogol, vlogol, postol, akkor én miért ne állhatnék be a sorba? Amugy nem érdekel mit gondolsz, mert magamnak írom első körben. Ha elveszel benne, és tudsz azonosulni vagy elgodnolkoztat egy két megélésem, annak csak örülök és kíváncsi vagyok a véleményedre is.
Nem akarom offline/print formában, nioteszek gyűjteményét halmozni tovább, macera. Ha már minden az egyszerűségre sarkall - én magam mindneképp - akkor első körben tényleg ez a legkézenfekvőbb, mmint hogy ide írjam ki magam.
De miről is? megéléseim, de mivel kapcsolatban, persze hogy a párkacsolat. Mindenki ettől szenved, sőt mélyebbre nézve, magától! Hogy hogyan tudja Magát érvényesíteni társas kapcsolataiban, legyen az munkahely, párkapcsolat, közösségi élet vagy egy szimpla bevásárlás alkalmával lejátszódó párbeszédben...A felismerés, hogy egytől egyig mindenkinek tényleg ugyan az a nyomora, csomaga, csak más a fűszer hozzá nem nagy talány. A megértés, átérzés mégis nehezen megy, alkalmazkodás mucikák, alkalmazkodás és persze türelem.